Mind a fenntarthatóságra, mind a globális felelősségvállalásra nevelés az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG-k) középpontjában áll, mint a fenntartható fejlődés megteremtésének kulcsfontosságú tényezője.

 

Azok a globális témák, melyekkel ezek az oktatási megközelítések foglalkoznak (pl. éghajlatváltozás, társadalmi igazságtalanságok, szegénység, környezetpusztítás), az egyre fokozódó érdeklődés ellenére sem váltak a nemzeti oktatási rendszerek szerves részévé. Mivel ezek a rendszerek hagyományosan konzervatívak és lassúak az alkalmazkodásban, egyelőre még nem történt meg az a transzformatív változás, ami a fenntartható fejlődésben játszott központi szerepük és felelősségük betöltéséhez szükséges.

​

Ezért létfontosságú, hogy megfeleljünk a kihívásnak, és felkészítsük oktatásunkat a visegrádi országokban is.

Az fenntarthatóságra vagy globális felelősségvállalásra nevelés szereplőiként és a "g-lokális" felelősség szószólóiként rengeteg jó gyakorlatot, kiváló kezdeményezést, eszközt, módszereket ismerünk, amelyeket ezen a téren kofejlesztettek és a helyi viszonyokhoz igazítottak. Ennek ellenére miért nem szerves része még mindig a fenntarthatóságra és a globális felelősségvállalásra nevelés az oktatásunknak?

 

Az előzetes kutatásunk által feltárt fő problémák a következők:

 

1) A nemzeti szintű szakpolitikákban nincs belső késztetés a változtatásra, és nehezen lehet a döntéshozatalt befolyásolni.

​

2) A kapcsolódó kormányzati stratégiák kevéssé irányulnak a pedagógusképzésre, és nem kötelező érvényűek.

​

3) A legtöbb kezdeményezés egyedi és elszigetelt, az egyes oktatók, intézményvezetők elkötelezettségén múlnak.

​

4) A különféle tartalmak és módszerek, amelyek megjelennek az oktatásban nem tükrözik a rendszerszemléletet és a Fenntartható Fejlődési Célok holisztikus megközelítését, vagyis nem vizsgálják a globális kihívásokat azok összefüggéseiben.

​

5) Forráshiány miatt ritka a tudásmegosztás és tapasztalatcsere

 

A korábbi kutatási eredmények megerősítik a fenti problémák jelenlétét valamennyi visegrádi országban és a régión túl is. A jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében a négy projektpartner a tanárokat azonosította be, mint a fenntartható fejlődéshez szükséges átfogó változás letéteményeseit és a jövő generációk szemléletének alakítóit. A projektpartnerek úgy vélik, hogy a felsőoktatásban a pedagógusképzés az a terep, ahol a fenntarthatóságra és globális felelősségvállalásra nevelésnek jelentős multiplikátor hatása lehet a szemléletformálás terén.